Jelentősen átalakult az elmúlt évtizedekben az eredetileg a keleti- és a nyugati blokk közötti párbeszédhez fórumot szolgáltató Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, amelynek értéke az Alapjogokért Központ igazgatója szerint jelentősen devalválódott. Szánthó Miklós arra is felhívta a figyelmet, hogy a szervezet választásokat nyomon követő hivatalát jelenleg egy radikális anarchista vezeti. Az elmúlt időszakban kifejezetten politikai alapú jelentéseket készítettek és nagymértékű udvariasságról tesznek tanúbizonyságot, ha balliberális vezetésű tagállamról van szó. Ezzel együtt a megfigyelők előtt – ahogy a korábbi választásokon is – nyitva áll a kapu az áprilisi választáson való részvételre.
Nemrég derült ki, hogy teljes létszámú misszióval venne részt az áprilisi választáson az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), amely már munkatársakat is kezdett toborozni Magyarországon különböző feladatokra. A baloldali média rögtön felkapta a hírt, mondván, teljes körű misszió küldésére ritkán kerül sor, a korábbi magyarországi választásokon sem fordult elő ilyen.
Bár az EBESZ neve – elsősorban a választások alkalmával – fel-fel bukkan a híradásokban, érdemes megnézni, mi is ez a szervezet és hova jutott az évek során. Az EBESZ-t eredetileg értekezletként hozták létre a hetvenes években (így ekkor még EBEÉ volt a neve) annak érdekében, hogy egy fórumot teremtsenek a párbeszédre a keleti- és a nyugati blokk között. Az 1975-ben tartott csúcstalálkozón összesen 35 európai és észak-amerikai állam írta alá az értekezlet záróokmányát, olyan alapelvek tiszteletben tartására téve ígéretet, mint az alapvető emberi jogok biztosítása, az erőszaktól valamint az azzal való fenyegetéstől való tartózkodás, a határok sérthetetlensége, a viták békés rendezése vagy a belügyekbe való beavatkozás tilalma.
A szervezet életében a kelet-európai rendszerváltás hozott igazán fordulatot és vezetett az EBEÉ intézményesüléséhez. A konfliktusok megelőzésének, kezelésének égisze alatt ekkortól kezdtek el foglalkozni a választásokkal, a fegyverzetellenőrzéssel, leszereléssel, kisebbségek helyzetével. A szervezet épp az 1994-es budapesti fórumán változtatta meg a nevét EBESZ-re.
A szervezet megfigyelői évtizedek óta rendszeresen részt vesznek a magyar választásokon, így alapvetően semmi meglepő nincs abban, hogy az áprilisi voksoláson is jelen lesznek.
Fontos momentum ráadásul, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően
Az erről szóló jelentésben az ellenzéki pártok és civil szervezetek véleményére hivatkozva ugyanakkor már ekkor kifejezték aggodalmukat a választások tisztaságát illetően, elismerve ugyanakkor, hogy a választójog és a választhatóság minden szavazásra jogosult számára biztosított, ahogy a pártok számára a szabad kampányolás is.
Ezzel együtt az EBESZ-en belül működő Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) azt javasolta, hogy a április 3-i országgyűlési választásra teljes körű megfigyelői missziót küldjenek Magyarországra. Ez azt jelenti, hogy egy 200 fős, a választás napján az szavazás menetét nyomon követő, úgynevezett rövid távú megfigyelői csapat, valamint egy 18 fős, hosszú távú, azaz a szavazás napját követően is hazánkban maradó csoportot küldenének hozzánk.
Mindez persze nem meglepő annak fényében, hogy korábban 62 balliberális európai parlamenti képviselő és húsz magyar civil szervezet már előállt ezzel a kéréssel. Az pedig már végképp nem meglepetés, hogy ezen NGO-k szinte mindegyike Soros György szervezetéhez, a Nyílt Társadalom Alapítványhoz köthető.
Ahogy többek között Varga Judit igazságügyi miniszter is jelezte, „sok szeretettel várják a megfigyelőket”, ugyanakkor azt a reményét is kifejezte, hogy látogatásuk ideológiai és politikai elfogultságtól mentes lesz. Mint írta, egy dolog biztos: „egy szabad, tiszta és demokratikus választásnak lehetnek majd szemtanúi az EBESZ munkatársai”.
Visszanézve az EBESZ korábbi részvételére, feltűnő, hogy a szervezet az utolsó, balliberális kormány idején megtartott választáson még nem aggódott semmitől, ellentétben a 2014-es és 2018-as szavazással. 2006-ban pedig egyszerűen nem jöttek, mert más országok választásait fontosabbnak tartották a magyarországinál.
Kérdésünkre Szánthó Miklós az Alapjogokért Központ (AK) igazgatója elmondta: „az EBESZ eredetileg a politikai és háborús konfliktusok kezelésére, illetve válságmenedzselésre létrehozott nemzetközi szervezet, ám az elmúlt egy-két évtizedben egyre több, mindezzel össze nem függő területtel kezdett el foglalkozni és egyféle »demokráciaőrként« igyekszik fellépni”.
Így foglalkoznak már genderegyenlőséggel, toleranciával, rendelkeznek sajtószabadságért felelős különmegbízottal – ő a hazánkkal szemben rendszeresen kritikus és a nyílt társadalom hálózatából érkező Dunja Mijatovic – vagy éppen emberi jogi fundamentalista hivatallal, az ODIHR-ral, mely a választási megfigyelésekért is felelős.
Éppen ezen, politikai sóhivataloknak is tekinthető alszervezetek ideológia-vezérelt és pártos fellépésének „köszönhető”, hogy
– mondta Szánthó. Hozzátette: ennek egyik nevezetes epizódja volt, hogy a 2012-es amerikai választások során 9 tagállam is kis akarta tiltani megfigyelőiket politikai elfogultságuk és az általuk alkalmazott kettős mércék miatt.
Az Alapjogokért Központ igazgatója felhívta a figyelmet arra is, hogy az ODIHR vezetője jelenleg egy radikális anarchista, Matteo Mecacci, aki korábban az olasz baloldali Demokrata Párt parlamenti képviselője is volt – mindez sokat elárul a szervezet „függetlenségéről”.
„Sajnos az elmúlt időszakban az ODIHR kifejezetten politikai alapon kezdte el »megszakérteni« a nyugati országok választásait: nagymértékű udvariasságról tesznek tanúbizonyságot, ha balliberális vezetésű tagállamról van szó, ugyanakkor élesen kritizálják a liberális mainstreamből kifelé kacsintgatókat – ezzel aláásva azt az egyébként még értékelhető tevékenységüket is, melyet a valóban hányattatott sorsú országokban végeznek” – mondta Szánthó. „Munkájuk” eredményét,
ha érdekük úgy kívánja – melyek persze nem egyszer részt is vesznek azok háttérelőkészítésében – hangsúlyozta az AK igazgatója.
Szánthó egyébként az Origónak írt cikkében nem tartotta meglepőnek, hogy az EBESZ már előre választási csalásokat emleget, hiszen ez volt a forgatókönyv 2014-ban és 2018-ban. Szerinte a taktika azon a tagadhatatlanul számos alkalommal be is vált kommunista rendezői utasításon nyugszik, mely szerint azzal vádold meg ellenfeledet, melyet te magad követnél el. Az egész „előre magyarázom a bizonyítványom” kommunikációja persze egy sokkal átfogóbb narratívába illeszkedik: abba, hogy Magyarországon vagy már megszűnt, vagy éppen megszűnőfélben van a demokrácia – írta Szánthó.
A nyitóképen: megkezdik a szavazatok számlálását a VII. kerületi Polgármesteri HIvatalban a 2018-as választáson (fotó:MTI/Mohai Balázs)
Úgy látja, erre utalt elég erősen, hogy Trump több mint százszor hivatkozott a magyar miniszterelnökre kampánya során, megválasztása és beiktatása után őt hívta fel először az európai vezetők.
Daniel Freund felkérdezte Von der Leyenéket, hogy miért is adnak még egyáltalán pénzt Magyarországnak. Megkapta a választ a német EP-képviselő.
A Közép-európai Csúcstalálkozón felszólalt az Egyesült Államok ügyvivője, aki hazánkat méltatta, s arról beszélt, hogy a Trump adminisztráció nem tekinti sem ütközőzónának, sem háttérországnak Közép-Európát.
Újabb eljárással szórakoztatják magukat a liberális EP-képviselők, ugyanakkor nem szabad félvállról venni a veszélyt – véli Szánthó Miklós.
A tiszás politikusoknál nem is nagyon merül fel maga a hazaárulás, mivel semmi sem utal arra, hogy Magyarország lenne a hazájuk – mutatott rá Szánthó Miklós.
A miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta, a tiszás politikusok nemhogy nem szégyellik, hogy a saját országuk ellen dolgoznak, hanem büszkék, rá és ez a céljuk.
Három európai zarándok került kórházba, miután fogyasztott egy etióp szenthely vízéből.
Lendvainak vastag az a bizonyos bőr az arcán, lerázza magáról az újabb szégyent és folytatja az aljas, személyeskedő, kétszínű áskálódást, ahogy egy jó bolsevikhez illik.
